Az öntözőrendszer telepítés szinte egyik leggyakoribb kérdése ez. A jó választ erre csak a megfelelő számítások alapján lehet pontosan megmondani, illetve az akkor már rendelkezésre álló adatokból eldönteni.

Ha a kút már készen van, és régóta bővizűen működik, akkor nem kérdéses, hogy erre legyen rákötve az öntözőrendszer. a megfelelő szivattyúsgépészet összeszerelése után, gyakorlatilag az öntözővíz költsége nélkül üzemelhet az öntözőrendszer. Természetesen nem árt tudni, hogy a kutak engedélykötelesek, és adót kell fizetni utána. Így a felhasznált öntözővíz nem teljesen ingyenes.

A valódi dilemma akkor van, amikor új kút létrehozása és a vezetékes víz között kell ésszerű döntést hozni. Vannak olyan helyek, ahol néhány méter lefúrása után bővizű és kifogyhatatlan kutat lehet csinálni. Ilyenkor egy olyan kút megfúrása, ami bőségesen el tud látni egy öntözőrendszert, nem drága mulattság. Ellenben több tízméteres kút lefúrása nehéz talajviszonyok között, hosszú távú befektetés. A belőle nyert víz széleskörű felhasználása mellett is lehet, hogy 10-20 év a megtérülési idő.  Ezt érthető módon célszerű mérlegelni.

Gyakran előfordul az is, hogy kút ugyan van, de nem elég bővizű. Ebben az esetben is van megoldás, ha egy kisebb ciszternába emeljük fel a vizet a kút megterhelése nélkül, és a ciszternából öntözzük ki a vizet az öntözőrendszeren keresztül. Ebben az estben két gépészetre lesz szükségünk.

Bár egyre jobban divatba jön a kútfúrással szemben, még mindig kevesen tudják, hogy a hálózati vízre is felszerelhetnek almérőt, ami direkt a locsolás ösztönzésére jött létre, és a használójának nem kell megfizetni a csatornadíjat. Erre az almérőre felszerelhető az öntözőrendszer is.

Számos mérlegelendő szempont lehet még az öntözőrendszer meghajtását tekintve, de az ismertetett tények azok, amikről a legtöbbet esik szó.